Közvetítés a TV-Web-Mobil konferenciáról II. rész

2010-06-03

A különböző platformokra szánt videók közötti különbségekről szóló kerekasztal-beszélgetésen a CEMP kreatív igazgatója, Bazsó Gábor elmondta, hogy jelentősnek látja az eltérést az internetes és a tévés tartalomgyártás között. Bazsó meglátását Bárdos András azzal egészítette ki, hogy felfedezhetők manapság a gyártásban mutatkozó konvergencia jelei is. Körmendi Gábor, a juj.hu alapítója viszont úgy látja, hogy a technika nem számít, az esemény hírértéke a lényeg. Ezt követően a vita arról folyt, hogy a mainstream milyen viszonyban áll az online tartalomgyártással: az utóbbi függ-e tőle, kihasználja, vagy megkerüli. Bárdos a webtartalmak minőségének fejlődését abban látja, hogy innovatívan keverik a különböző megjelenési formákat (kép, szöveg, videó, animáció, hang) a tartalomgyártók. Azt is hozzátette, hogy az itthoni helyzetet elkésettnek látja a print kiadványok szempontjából, ami lehetőséget adott az online-ból érkező újító kezdeményezéseknek. Ám azt gondolja, hogy az internet most újdonságnak számító tartalmai is unalmassá fognak válni az üzleti érdekek hatása miatt. Körmendi a videógyártás költségét tartotta továbbá meghatározónak: okosan kell csinálni, mert sok pénzt el lehet szórni - mondta.

Az Index az elmúlt években sokat alakított saját videógyártási folyamatán, ami egyszerre minőségjavulást és fajlagos költségcsökkentést eredményezett. Bazsó továbbá azt is elmondta, hogy szerinte a televíziózás fel van találva, csak jól kell csinálni. Bárdos újra az elmúlást vizionálta az avantgard internetes videók esetében, és az üzleti modellt kereste az tartalomgyártásban. A professzionális tartalom környéki videóhirdetések előtti fék elsősorban az országos tévékhez mérten alacsony nézettség, mondta erre Bazsó Gábor, hiszen egy jó kreatív legyártása ugyannyiba kerül akkor is, ha a tévében fut, és akkor is, ha a neten, de ez utóbbi esetben feltűnő aránytalanság mutatkozna a gyártási és a felületköltség között. Szerinte az online videók mellett nem feltétlenül azokat a tömegtermékeket kell csak hirdetni, amik a tévén futnak, ám a részpiaci termékeket népszerűsítő kreatívokból egyelőre kevés van.

Bárdos a reklámszakma jelenlegi problémáját a lemezboltok bezárásához hasonlította: új megoldást kell keresni a bevételek növelésére, de nincs jelenleg biztos modell, elsősorban a videótartalom esetében. Ezt Bazsó nem osztotta, mivel úgy látja, hogy minden bedőlő hagyományos termék mögött továbbra is ott a fogyasztó, csak immár egy másik csatornán, azaz az interneten lehet őt elérni. Aggódni nem kell, hiszen a hirdetési piacon a pénz nem fogy el, csak lassan épül ki az új útja ugyanazokhoz az emberekhez, akiket korábban a megszokott és most pusztuló felületeken ért el. Abban mindhárman egyetértettek, hogy a hirdetések nem üldözik el a felületekről a látogatókat.

Szépvölgyi Tamás a Sanomától a platformfüggetlen médiamodellekkel kapcsolatban azt hangsúlyozta, hogy a platform adottságaihoz kell alkalmazkodnia a tartalomfejlesztésnek. Igaznak látja emellett, hogy minden tartalmat minden felületre el kell juttatni, de felhívta a figyelmet a platformok különbözőségéből fakadó problémákra. A kérdés adja magát: van-e értelme minden tartalmat minden felületre eljuttatni? Megfelelő kontextusban fogja-e fogyasztani a felhasználó a tartalmat? A válasz, hogy a platformra jellemző fogyasztás mintájának kell meghatároznia azt, hogy mit fejlesszünk mire. A mintázatot a fogyasztás "passzív - interaktív" és "megosztott - privát" dimenziói határozzák meg. Szépvölgyi hozzátette: a web a kijött a böngészőből, ami azt jelenti, hogy újra ki kell találnunk a kép, a szöveg, a videó, a multimédia megfelelő arányait a böngészés élményének maximalizálásához.

Kaszás Miklós a Dream Interactive képviselője a mobil alkalmazások marketing célokra való fejlesztéseiről beszélt. Úgy látja, hogy a mobil piacon öt év múlva minden telefon okostelefon lesz, amik a laptopot is részben ki fogják váltani. Ma 100.000 okostelefon van állítása szerint a magyar piacon, aminek 10%-a androidos. Sokakat izgatnak az iPhone-ban rejlő marketinglehetőségek, de nem látják még tisztán az alkalmazásokban rejlő potenciált. Elmondása szerint itthon az appokra legjellemzőbb felhasználási forma az image építés. Ezt azzal egészített ki, hogy médiacégek szempontjából a látogatottság növelése és a profitnövelés lehet még cél az alkalmazásfejlesztések esetén. A leggyakoribb hiba, amit ezek a cégek elkövethetnek, az az online tartalom egy az egybeni átültetése a mobilplatformra. Ilyenkor az ergonómia, a usability az a pont, ami sérül, ezért ezekre nagy hangsúlyt kell fektetni a fejlesztéskor. Véleménye szerint az üzleti lehetőségek még kiforratlanok, nincs biztos bevételi forrás az appfejlesztések esetében.

A MITO kreatív igazgatója, Pőcze Balázs és volt munkatársa, Szántó Balázs a mobilos alkalmazásokat körülvevő előítéleteket próbálták meg előadásukban eloszlatni. Első állításuk az volt, hogy nem egy hype-ról van szó, hiszen 41 készüléktípus androidos, 85 millió iPhone és 50 millió OVI-kompatibilis Nokia telefon van jelenleg a piacon. Az alkalmazások számát tekintve az App Store a 200.000 darab alkalmazásával vezet, az Android store-ban 50.000 alkalmazás van jelenleg. Itthonra robbanásszerű növekedést várnak a jelenleg 100-200.000-es okos telefonok számában. Egy kutatás tanulsága szerint azonban az a félelem jogos, hogy az ingyenes alkalmazásokat nem használják sokáig: másodszorra a letöltők 20%-a nyitja csak meg egy ingyenes appot átlagosan. A pénzkeresésre a marketing szempontból sikeres szponzorált appokat mutatták be, melyek a szórakoztató vagy hasznos tartalmakon keresztül összekötik a brandet a felhasználóval, így növelve a cég eladásait. Zárásként Tomi Ahonen mobil fejlesztésekhez szánt intelmeit vették sorra, melyek a következők voltak:

Hirdetnék